Olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek:
a felhasználók készítik és töltik fel a tartalmat,
megosztják és véleményezik egymás információit,
kommunikálnak és kapcsolatokat alakítanak ki egymással.
közösségi oldalak
képmegosztó oldalak
videómegosztó portálok
kommunikációs appok
blogok, mikroblogok
Wikipédia és más szabadon szerkeszthető ismerettárak
fórumok
hírgyűjtő oldalak és szolgáltatások
podcast- és zenemegosztó oldalak
térképalkalmazások
online irodai alkalmazások és tárhelyszolgáltatások,
nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató ún. verziókezelő rendszerek
stb.
„Ma Magyarországon hat generáció éli életét, hat meglehetősen különböző embercsoport. Egyszerű általánosítással azt mondhatnánk, hogy ezek a generációk mást kedvelnek, máshogy élnek, mások a tulajdonságaik. De ez nem lenne teljesen igaz, hiszen vannak közös tapasztalatok, együtt megélt évtizedek, azonos ismerősök és kollektív problémák. Az már más kérdés, hogy ezeket esetleg nem ugyanúgy élték meg ezek a generációk.”
(Steigervald Krisztián, 6generacio.com)
Baby boom generáció (1946-1964): hagyomány, munka, hierarchia jellemzi őket
X generáció (1965-1980): öntudatos, karriert építő, magába forduló generáció
Y generáció (1981-1995): fogyasztók, hierarchiaellenesek, kiírják magukból a problémáikat
Z generáció (1996-2010): digitális bennszülöttek, soha nincsenek egyedül
Alfa generáció (2010 után születettek): már az „okos” eszközök világba születtek
míg az X és az Y generáció számára a Facebook jelenti az első számú közösségi oldalt és mellette vagy helyette kis arányban használnak más platformokat, addig a Z generáció számára az Instagram és a TikTok is nagy jelentőséggel bír. Az X generáció főként asztali gépen internetezik, míg az Y és Z generáció tagjai nagyobb arányban böngésznek a közösségi oldalakon mobil eszközeikkel.
2021: fiúk: inább YouTube, mint a közösségimédia-platformok; lányok: elsősorban Instagram, Snapchat, TikTok.
2023: 4 óra netezés / nap (a legnépszerűbb tevékenységek:
1. személyes barátkozás,
2. chat,
3. család,
4. tiktok,
5. stream),
a leggyakrabban használt appok:
1. Messenger,
2. Instagram,
3. TikTok,
4. YouTube,
5. Facebook,
6. Snapchat,
7. Discord,
8. BeReal,
9. Reddit,
10. Twitch
2024: többet Facebookoznak, mint tévéznek vagy amennyi családi programon vesznek részt. 61% podcastot hallgat, 30% tiktokozik.
Facebook: a csoporttagság, a Messenger, Budapesten az események, vidéken a Marketplace és a játékok miatt fontoos nekik. Negyedük naponta posztol és lelkesen kommentel.
Úgy nézik a podcastot, mint a tévét; Friderikusz, Bödőcs és Pottyondi a legnépszerűbbek.
A közösségimédia-platformok tartalmai nem feltétlenül kronológiai sorrendben jelennek meg a képernyőnkön – algoritmusok felmérik és értékelik az adott időben megjelent posztokat, majd bizonyos logika alapján rangsorolják azokat. Ezt a folyamatot minden egyes alkalommal elvégzik a közösségi oldalak, amikor megnyitjuk vagy frissítjük a felületet.
Minta vagy szabálykészlet, amelyet a problémamegoldó rendszerek használnak a számításokhoz. A közösségimédia-algoritmus olyan szabályhalmaz, amely a „kulisszák mögött”, a „megfelelő felhasználói élmény” kialakítása érdekében automatizáltan eldönti, hogy mely bejegyzések kerülnek a személyes csatornánk elejére, és melyek nem.
Ha az algoritmus szerint a tartalmunk nem releváns a többi felhasználó, a követőink, ismerőseink számára, akkor nem jeleníti meg azt számukra. Érdemes tehát olyan bejegyzéseket gyártani, melyeket nemcsak a közönségünk, hanem az algoritmus is relevánsnak tart.
Ezek az algoritmusok sok tényezőt vesznek figyelembe, ezek közül előkelő helyen vannak a bejegyzések által kiváltott interakciók.